A ductalis papilloma okozza, honnan származik. Miért jelennek meg a papillomák és hogyan kell őket harcolni

Az emlőelváltozások vékonytű biopsziája Az emlőelváltozások vékonytű biopsiája Az emlőkben levő csomók általában nagyon komoly diagnosticus problémát jelentenek mind a radiológusok, mind sebészek, mind patológusok számára. Az emlőrák előfordulásának gyakoriságához képest általában ezért jóval magasabb a benignus elváltozások miatt végzett műtétek aránya, mint a malignus folyamatok miatt. Egy sebészi osztály működésének igen jó fokmérője a benignus, malignus emlőműtétek aránya, mely igen jó helyeken  hez általában.

A diszkrét tapintható benignus emlőelváltozások mintegy kétharmada spontán eltűnik, kevesebb mint 2 esztendő alatt.

A mellbimbó ürítését citológiai vizsgálat céljából küldik el. Általában az összes vizsgálat eredménye szerint az orvos pontos diagnózist készíthet. Ezt követően megfelelő kezelést írnak elő. Kezelés Az orvoshoz történő időben történő látogatás segít a betegség azonosításában és a kezelés időben történő végrehajtásában. Ami az emlőmirigyben lokalizált papillómákat illeti, azokat kizárólag műtéti úton távolítják el.

Fentiek miatt igen fontos a tapintható és nem tapintható emlőelváltozások praeoperatív diagnózisa, ill. Az emlőelváltozások diagnostikájában az un. A vékonytű biopsia indikációi A vékonytű biopsia indikációi elsősorban a tapintható emlőelváltozások, újabban a nem tapintható, mammographiával, ill.

UH vizsgálattal detectalható laesiok. Míg korábban a tapintható emlőelváltozásokat gyakran citológus látta először, mostanában elterjedtebb a complex kivizsgálás, melynek része a citológiai vizsgálat, bár sokszor látunk mammographias és UH vizsgálat előtt beteget, a biopsia után természetesen ezen betegeknél függetlenül az eredménytől elvégzendő mind a mammographias, mind az Honnan származik vizsgálat, esetleges második tumorgóc, ill.

Az emlőbiopsiák kontraindikációja, gyakorlatilag az indikáció hiánya.

Nem képezheti biopsia indikációját emlőfájdalom, ill. A mammographiával, ill. UH vizsgálattal jól vizualizálható, a vizsgálatok eredményét egyértelműnek tekintő a ductalis papilloma okozza is fontos elvégezni a vizsgálatot, hiszen pl.

Indikáció alapjául szolgálhat diffus meszesedés is, ezek általában csak mammographias vizsgálattal láthatóak, ilyenkor stereotaxiás vizsgálatot végzünk. Ezek egy része involutios jellegű meszesedés, ezekből sejtes elemek nem nyerhetőek, amennyiben értékelhetetlen a ductalis papilloma okozza eredmény, akkor szükséges a core biopsia elvégzése.

A vékonytű biopsia mellett szól annak relatív kis költsége is. Pneumothorax kismellű, sovány nőknél fordulhat elő, gyakorlatlan vizsgáló által, a tumorsejtek szórására néhány irodalmi adat ugyan van, de a valóságban ilyennel alig találkozunk.

Kizárólag citológiai diagnózisra radikális műtét nem végezhető, amennyiben azonban összeszokott diagnosticus team esetében mind a klinikai, mind honnan származik képalkotó vizsgálatok eredményei malignitás mellett szólnak, és ezt alátámasztja a citológiai lelet, úgy akár radikális műtét is végezhető.

Erre számos országban találunk példát, ezzel az intraoperatív fagyasztást lehet elkerülni, jelentősen csökkenti az altatásban töltött időt a beteg számára, ezzel a műtét költségei is jelentősen csökkennek.

Az emlőmirigyek papillómái, a megjelenés okai

Normál emlő sejtjei Ductus sejtek: A benignus ductussejtek általában összefüggő, kis lemezekben figyelhetőek meg, néha tubularis, máshol háromdimenziós structúrákat alkotnak, a ductus sejtek egyformák, enyhe méretbeli ingadozást mutathatnak, a magok kerekek, vagy ovalisak, általában micron átmérőjűek, pici nucleolust tartalmaznak, a chromatin egyenletesen eloszlott.

A cytoplasma általában jellegtelen, középszéles, halvány eosinophil. A ductus hámsejt csoportok között egy réteggel általában eltérő magasságban megfigyelhetjük a myoepithel sejteket, melyek más része benignus emlőelváltozások esetében, honnan származik. Histiocyták: általában benignus elváltozásokban és normál emlőnél kisszámban habos cytoplasmájú histiocytákat is megfigyelhetünk, melyek a kis cystosus laesiokból, ill.

Apocrin sejtek: Apocrin sejtek általában a kicsiny, mastopathias eredetű gelfimag parazita kezelés bélelik, amennyiben ezekben gyulladásos folyamat is zajlik, riasztóan polymorphak lehetnek, de a jellegzetes széles granulalt eosinophil cytoplasma a kerek mag, melyben gyakran nagy nucleolus figyelhető meg, egyértelműen felismerhetővé teszik.

Navigációs menü

Általában kétdimenziós összefüggő sejtlemezekben figyelhetőek meg. Egyéb sejtek: Emlőbiopsia során zsírsejtekkel, fibroadiposus szövetfragmentumokkal találkozhatunk kötőszövettel, endothellel bélelt capillarisokkal, lymphocytákkal, plasmasejtekkel, valamint amennyiben mélyebb részt is ért a biopsia, harántcsikolt izom is előfordulhat a kenetekben.

Mi a veszélyes betegség?

Benignus emlőelváltozások citológiája Acut mastitis és emlőtályog ritkán kerül biopsiára, a tályogok amennyiben subacut szakban vannak, tömöttségük, ill. Az acut mastitis inflammatoricus carcinomát is utánozhat, ez utóbbi ciytológiai diagnosztikája gyakran igen problémás, lásd későbbiekben.

Miért jelennek meg a papillomák a testen, honnan jönnek?

A ductalis papilloma okozza abscessus Specificus variansa az emlőtályognak, ductectasiával függhet össze, nem feltétlenül függ össze lactatioval. Citológiai képe a rupturalódott atheroma képére hasonlít, laphámsejtek figyelhetőek meg általában, ezek metaplasia révén keletkeznek, valamint idegentest típusú reactiora jellegzetes óriássejtek, lobsejtek láthatóak.

Granulomatosus mastitis A granulomatosus mastitis önálló kórkép, de hasonló citológiai képe lehet tuberculosisnak, gomba a ductalis papilloma okozza, actinomycosisnak, macskakarmolás betegségnek, idegentest typusú granulatiónak. A granulomatosus mastitis klinikailag emlőrákot utánozhat.

Zsírnecrosis Általában a subcutisban figyelhető meg, gyakran egy-két héttel korábban trauma előzte meg. Klinikailag emlőrákot utánozhat, irregularis fixált tömött területként jelentkezhet, mammographián spiculált lehet a laesio. A kenetben zsírszerű törmelékes anyagot figyelhetünk meg, zsírcseppeket, amorph anyagot, helyenként calcificalódó necroticus anyag látható. Histiocyták, lobsejtek is azonosíthatóak, néha megfigyelhetőek haematoidin, ill. A sanalódó folyamat a ductalis papilloma okozza granulatios szövetre jellegzetes fibroblastok, fibrocyták lehetnek a kenetben.

Fibrocystás elváltozás gyakran kétoldali, de nem feltétlen szimmetricus, általában felnőtt nőkben fordul elő, év között a leggyakoribb. Jellegzetessége, hogy általában a tapintható elváltozások változnak a menstruatios ciklus során, némelyik eltűnik, másutt újabbak keletkeznek.

Általában 3 fő szövettani jellegzetessége van, fibrosis, cystaképződés és az epithelialis proliferatio, ezek tükröződnek vissza a kenetekben is természetesen. Cysták Cysták előfordulása leggyakrabban éves kor között fordul elő, néhány mm-től, több cm-es méretűek lehetnek, általában többszörösek. A nagyobb cysták tapinthatóak, kerekek, mobilisak, fluctualhatnak. Amennyiben gyulladás zajlik benne, fala feszül, fájdalmas lehet.

Általában tiszta folyadék ürül belőlük, egyes szerzők a tiszta, világossárga bennékű cystáknál mellőzik a citológiai vizsgálatot, mások azonban minden esetben ajánlják ezt. Mit jelentenek a férgek? aspiratio után honnan származik fal összeesik, nem marad vissza tapintható csomó az esetek nagy részében. A cystafolyadék lehet sárgás és zöldes, barna, véres, tiszta, zavaros, tejszerű, opeleszkáló.

A cysták kenetében, melyek általában cytospinnel készítünk el, gyakran látunk apocrin sejteket és habos cytoplasmájú histiocytákat. Intracysticus növedékek esetében változatosan atipusos ductalis jellegű hámsejtek papillaris csoportjait látjuk a kenetben. Fibrosis A fibroticus területek vékonytű biopsiája során általában kemény, rugalmasan tömött területet érzünk, sejtek gyakran nem kerülnek a kenetbe, csak halvány eosinophil szövetközti nedv, néha fibrocyták, fibroblastok, néhány maradék ductussejt és myoepithel sejtek.

Fibrosis diagnózisának kimondásához nagyon fontos, hogy ugyanaz a személy végezze a biopsiát, aki a kenetet is értékeli, nagy gyakorlata legyen, csak így állíthatja, hogy a biopsia a megfelelő területet érte, megfelelően kivitelezett volt és a kenet a sejtszegénység ellenére is értékelhető és fibrosis mellett szól.

Hámsejt proliferatio A mastopathias elváltozásokban gyakran találkozunk elsősorban ductalis hámproliferatioval, főképp menstruatios ciklus második felében lehet kifejezett, epitheliosis esetében nagyszámú ductus hámsejtlemezt, ill. A ductus hámsejtek között a ciklustól függően láthatunk anizonucleosist, ill.

Gyakran apocrin hámsejtek is megfigyelhetőek a kenetben. A kenetekben általában nagyszámú szabályos ductus hámsejtlemez látható, megtartott myoepithel sejtvonallal, histiocyták is megfigyelhetőek gyakran, myxoid stroma fragmentumok, ritkábban apocrin sejtek. Igen kifejezett epitheliosist figyelhetünk meg néhány fibroadenomán belűl, ilyenkor néhány menstruatios ciklus után ismétlés javasolt, a menstruatio után közvetlenül. Fontos megjegyezni, hogy fibroadenomán belűl kialakulhat atypusos epitheliosis, ill.

Klinikailag cystával, intramammaris nyirokcsomóval, medullaris és colloid carcinomával téveszthető össze.

Tartalomjegyzék

A citológia természetesen ezekben az esetekben megfelelő diagnosticus eljárás fentiek megkülönböztetésére. A fibroadenomák citológiai képe gyakorlatilag megegyezhet a fibrocystás elváltozásokban látottakkal, a klinikum természetesen segít a differentialdiagnosticában, elsősorban a képalkotók.

Phylloid tumor Phylloid tumor kétcomponensű tumor, stromája és a hám egyaránt proliferal, általában idősebb korosztályban fordul elő, mint a fibroadenomák, a fibroadenomával ellentétben recidiválhat, malignus változata metastasist adhat. Klinikailag általában lobulált, elérheti a 10 cm-es nagyságot is, kenetében epithelialis és stromalis sejtek keverednek, gyakran fibroadenomától nem lehet elkülöníteni, a differentialdiagnosticában a stroma minősége a legfontosabb, amennyiben nagyon sejtdús, polymorph, mesenchymalis stromát látunk a kenetben, úgy az phylloid tumor mellett szól.

Az epithelialis componensben laphám metaplasia előfordulhat. Csupán a biopsiából benignitás, malignitás kérdésében nehéz dönteni, viszont benignus phylloid tumor is műtéti indikáció, míg a fibroadenoma nem.

A vékonytű biopsia indikációi

Az emlőrák előfordulása, gyakorisága egyre növekszik, Magyarországon új emlőrákot diagnostizálnak évente. Szerencsére az emlőrák gyógyhajlama viszonylag jó, ez természetesen függ a stadiumtól, ill. Az emlőrák előfordulásának két fő korcsoportja van, az egyik a menopausa körüli év közötti nők, a másik a év közöttiek.

Ritka 30 év alatt, igen ritka 25 év alatt. Klinikailag jellegzetesen tömött, kemény tapintatú, környezetéhez fixált, a bőrt fogó plato tünetet okozó elváltozás, leggyakrabban az emlő külső felső negyedében fordul elő. Mammographiás képére jellegzetes az egyetlen kontúrú, esetenként sugaras laesio, UH képére a vascularisalt, echoszegény, egyenetlen, szabálytalan alakú és kontúrú elváltozás.

Biopsia során általában tömött, kemény, amennyiben mészt tartalmaz, ezt is érezni lehet akár a tűvel. Cyiológiai képére általában sejtgazdagság jellemző, necrosis előfordulhat, a sejtek cohezivitása jelentősen csökken, egyesével helyezkedhetnek el, az atípusos sejtek, ezek helyenként acinusszerű structúrákat alkothatnak. A sejtek pleiomorphak, malignitás jegyeit hordozzák, általában normál sejtekhez képest megnagyobbodtak. A nucleus pleiomorph, hyperchrom, excentricus elhelyezkedésű, a maghártya lefutása egyenetlen, megvastagodott, a nucleolus irregularis, többszörös, megnagyobbodott, mitosisok láthatóak.

Fontos tudnunk, hogy nagyon sok benignus laesio lehet kifejezetten sejtgazdag és nem mindegyik malignus elváltozás kenete sejtdús, főként a lobularis carcinoma lehet sejtszegény, a sejtek enyhe fokú polymorphismust mutathatnak, gyakran lobsejt nagyságúak, ezekkel összetéveszthetőek. Megjegyzendő még, hogy nem mindegyik atípusos sejt malignus, számos benignus laesioban láthatunk a ductalis papilloma okozza sejteket, lactatios adenomában, fibroadenomákban, szövet regeneratioban, ezzel szemben nem minden malignus sejt atípusos, az igen jól differentialt emlőcarcinomák teljesen monoton sejtképet mutathatnak, melyek közel normál sejtekből állnakezek jellemzőek a lobularis, tubularis, és colloid carcinomákra.

Ne diagnosztizáljunk soha malignus folyamatot nagyon sejtszegény kenetből, olyan kenetből, melyekben nincsenek egyesével elhelyezkedő megtartott morphologiájú sejtek, ha myoepithel sejtek jelen vannak és atípia hiányában.

Súlyosabb klinikai esetekben a papilloma kialakulása a hólyag és a húgycső területén is lehetséges. Mell papilloma Az emlőmirigy ductalis papilloma egy olyan tumor, amely a tejszerű csatornában fejlődik ki. Ilyen kóros változásokat okozhat kellemetlen élettani tünetek: a mellbimbó pirossága; nyomásveszélyes véres kisülés és éles fájdalom; zöld, tejszerű vagy barna kiemelése. Kezdetben az emlőmirigy intraductalis papillomája nem tekinthető rosszindulatú daganatnak. De ha a patológiás folyamatot nem észleli és nem gyógyítja meg időben, az intraductal papilloma rosszindulatú daganatsá válhat.

Itt megjegyeznénk, hogy számos radiológiailag és UH vizsgálattal malignusnak imponáló elváltozás benignus. Ezek a complex sclerotizáló laesiok, radial scar, juvenilis fibroadenomák, stb. Az emlőrákok több mint fele invasív ductalis carcinoma, un. NOS typusa. Ezek különböző gradeingűek lehetnek, általában a nuclearis gradeinget I-III-ig adjuk meg, általában vörösvértestek méretéhez viszonyíthatjuk a sejteket, ill. Klinikailag benignus elváltozásnak tűnik gyakran.

Ritkán metastatizál.

Az emlőmirigy papiloma: okok, tünetek, kezelés

Myoepithel sejtek nincsenek a kenetben. Fontos tudni, hogy hasonló mucintermelő elváltozások mucokele, ill. A tubularis carcinoma kicsiny, általában a mammographia malignus jellegű, cochesív sejteket látunk keneteiben, melyek általában tubularis structúrákba rendeződnek, irregularis nuclearis membranok, intracytoplasmaticus lumenek jellemezhetik, nincsenek myoepithel sejtek, ez a legfontosabb differentialdiagnosticus jel. Apocrin carcinoma nagy, malignus apocrin jellegű sejtek, melyek granularis cytoplasmával rendelkeznek, hyalin globulusok lehetnek a cytoplasmában, nincsenek benignus hámcomponensek, ill.

Számos egyéb typusú ductalis jellegű daganat különíthető még  citológiai vizsgálattal, ezek  carcinoma endocrin differentiatioval, lipid gazdag carcinoma, metaplasticus carcinoma, secretoricus carcinoma.

Megjegyezzük, hogy a daganatok pontos tipizálása nem a citológiai vizsgálat feladata, de amennyiben van ötletünk, írjuk le, hiszen ez a műtét tervezését segítheti, pl. Lobularis carcinoma általában sejtszegényebbek a  kenetek mint a ductalis típusoknál, monomorph, kicsiny sejtek láthatóak néhány sejtcsoportban, ill.

Szövődmények

Elkülönítése a ductalis carcinomától szintén problematicus. Egyéb malignus emlőtumorok, papillaris intracysticus, ill. Ritkán lymphomák, metastasisok is lehetnek az emlőelváltozások.