L a papillomavírus evolúciója. Tartalomjegyzék

Ajánlott irodalom Általánosan elfogadott nézet, hogy a rosszindulatú daganatok többsége genetikai betegség: szomatikus és — ritkábban — csírasejt mutációk okozzák. Az epidemiológiai adatok egyértelműen a többlépéses mechanizmust támasztják alá, a daganatok többsége az idősebb kor betegsége.

Az első karcinogén hatás és az igazán malignus tumor megjelenése között hosszú, gyakran több évtizedes latencia-periódus telik el. A tudomány ennek a bonyolult folyamatnak egyre több molekuláris részletét tárja fel. Experimentális karcinogenezis: a daganatok klonális evolúciója Kísérleti körülmények között a malignus transzformáció karcinogén hatásokkal kémiai ágensek, ultraibolya sugárzás, ionizáló sugárzások, vírusok idézhető elő.

A legtöbb karcinogén ágens DNS-károsodást vált ki, azaz mutagén, genotoxikus hatású. A rákkeltő anyagok lehetnek direkt hatású karcinogének, melyek DNS-hez kötődve mutációt idéznek elő.

A legtöbb karcinogén azonban indirekt hatású prokarcinogén, mely metabolikus aktivációval alakul át reakcióképes, mutagén anyaggá l. A daganatképződés egyetlen, mutációt szenvedett sejtből indul ki iniciációmely promóciós hatások következtében progrediál és végül malignus sejtpopulációt eredményez.

A karcinogének egy része csak iniciációt képes előidézni inkomplett karcinogének vagy iniciátorokmás hatások pl. Tumor-iniciáció Az iniciátorok olyan mutációt váltanak ki a genomban, melynek következtében a sejt proliferációs képessége fokozódik A hatás irreverzibilis: a sejt utódaiban a mutáció évtizedekig fennmarad; ezek a sejtek még nem daganatsejtek, de szaporodásuk a normálisnál gyorsabb.

Tumor-promóció Az iniciált sejtek lassan túlnövik a normális szöveti sejteket. Ez a folyamat mitogén hatású anyagokkal, ún. Ezek az anyagok általában nem mutagének; az iniciált, proliferációs előnyt élvező sejtklón túlburjánzását, expanzióját okozzák. A gyors szaporodás viszont növeli az újabb genetikai hibák kialakulásának esélyét.

A promóter anyagok jelentőségére egy klasszikus kísérlet hívta fel a figyelmet. Ha egerek bőrét ismételten karcinogén hatású policiklusos aromás szénhidrogénnel kezelik, először jóindulatú szemölcs, papilloma, majd bőrrák alakul ki. Egyszeri expozíció általában nem okoz daganatot.

Ha azonban a bőrterületet ismételten l a papillomavírus evolúciója is kenegetik, egyetlen policiklusos aromás szénhidrogén-kezelés is daganatkeltő hatású.

A forbolészter nem genotoxikus anyag, a proteinkináz C serkentésével azonban mitogén hatást okoz. A kísérletben a policiklusos aromás szénhidrogén az iniciátor; a forbolészter önmagában nem karcinogén hatású, promóterként azonban fokozza a policiklusos aromás szénhidrogén karcinogenitását kokarcinogén. A promóció szakasza - legtöbbször a folyamat kezdetén - reverzibilis: a promóter megvonásával a mitogén hatás megszűnik, a daganat progressziója megszüntethető vagy lassítható.

Nagy pusztítást végzett Dániában a Gardasil

Szervezetünk számos promóter hatásának van kitéve. Szerepük a természetes karcinogenezisben kiemelkedően fontos.

A hormonok közül pl. Promóterhatás érvényesül a krónikus gyulladásos megbetegedések daganatképződésre hajlamosító hatásában is. A hepatitis B és C vírusok által kiváltott krónikus májgyulladásban, colitis ulcerosaban és más gyulladásos állapotban az érintett sejtekben aktiválódik az NFκB jelátviteli út l. Ez egyrészt fokozza a sejtproliferációt, másrészt gyulladási citokinek pl.

Papillomaviridae

TNF-α termelésére sarkallja a sejteket, önmagát erősítő pozitív feedback szabályozáshoz vezet. Ilyen körülmények között megnő a gyorsan szaporodó sejtek malignus elfajulásának valószínűsége.

Tumor-progresszió A daganatképződés végső fázisában az iniciált sejt malignus sejtté alakul át. Ebben a progresszíós szakaszban újabb és újabb mutációk mind gyorsabban szaporodó sejtpopulációkat eredményeznek. A mutációk és a gyors proliferáció következtében a sejtek kariotípusa instabillá válik, egyre több kromoszóma-rendellenesség halmozódik fel.

1. HPV oltások: tények és fantazmagóriák
2. A Google adatkezelési elvei Nemrég felkértek azaz Tomljenovic-ot egy tekintélyes, lektorált lap részéről egy tanulmány véleményezésére.

Ezek a drasztikus genomváltozások természetesen irreverzibilisek. A leírt mechanizmus alapján érthető, hogy a daganatok általában monoklonális jellegűek. Egyetlen sejtből indul ki a folyamat, melyből ismételt mutációkat és epigenetikai változásokat követően egyre gyorsabban proliferáló sejtpopulációk szelektálódnak.

Ezen klonális evolúció során kialakuló malignus daganat valamennyi sejtjében jelen van a tumorigenezis folyamatában felhalmozódott valamennyi mutáció A progresszió végső fázisában azonban a genom-instabilitás következtében az eredetileg monoklonális tumor egyes sejtjeiben különböző mutációk léphetnek fel, a most már gyorsan növekvő daganatban genetikai heterogenitás alakulhat ki.

Ajánlott irodalom Cavenee, W. Cooper, G. Genetics of colon cancer. A special report.

• Állati papillómavírusok[ szerkesztés ] Virális eredetű papillóma kutya ínyén A tünetmentes fertőzést okozó papillómavírusok rendkívül elterjedtek az emlősök körében.
• Papillomaviridae – Wikipédia
• Hpv vírus retrovírus

Gibbs, W. Jeney A. Lege Artis Medicinae 17, — Ruoslahti, E. Liotta, L.

Loeb, L. Loeb, K. USA,— L a papillomavírus evolúciója, H.

Steeg, Hpv vírus eredetű. Nature Medicine 12, — Weinberg, R.