Súlyos vérszegénység. A vészes vérszegénység

Vérszegénység A vérszegénységről röviden A vérszegénység megértéséhez a vérhez kapcsolódó alapvető anatómiai ismeretekre van szükség. A vérben lévő vörösvértestek oxigénszállító sejtekként funkcionálnak. A vörösvértestek felszínéhez kapcsolódik a hemoglobin nevű fehérje, ami az oxigén megkötéséért felelős. Vérszegénység akkor alakul ki, ha a vörösvértestek vagy a hemoglobin száma egy bizonyos értékhatár alá csökken.

Nem önálló betegség, hanem egy tünet, aminek hátterében különböző okok állhatnak. Kialakulása lassú folyamat eredménye, eleinte nem okoz súlyos tüneteket, okai és szövődményei azonban súlyosak lehetnek.

Vészes vérszegénység | BENU Gyógyszertárak

Kialakulhat férfiaknál és nőknél, időseknél és fiataloknál egyaránt. A vérszegénység okai A kialakulás okai visszavezethetők a vörösvértestek csökkent képződésére, fokozott pusztulására, megrövidült élettartamára, vagy vérvesztésre, illetve a hemoglobin mennyiségének vagy minőségének változására. A csökkent képződés lehetséges okai között leggyakoribb a vashiányos forma. A vashiány hátterében is többféle tényező állhat.

Amikor súlyos a gyomorfájás - Okos Doboz

Az egyik ilyen bizonyos bélbetegségek jelenléte, ami a vas felszívódásának zavarával járhat. Meg kell említeni a vérvesztést is, aminek tipikus esete a menstruációs időszak.

Vashiányt olyan meghatározott élettani folyamatok is előidézhetnek, amikor a rendelkezésre álló vas nem elégíti ki megfelelően a szervezet szükségleteit. Jellemzően ilyen élethelyzetek a terhesség, a szoptatás, vagy serdülőknél a hirtelen növekedés.

Vashiányos vérszegénység tünetei

A vörösvértestek csökkent képződéséhez hozzájárulhat még a Bvitamin, illetve a folsav hiánya is, de egyes vesebetegségek, daganatos betegségek, májbetegségek is ilyen hatással járhatnak. Szintén meg kell említeni a súlyos vérszegénység és nagyobb műtétek utáni állapotot is, mint kockázati tényezőt.

A vörösvértestek fokozott mértékű lebontását, ezzel pedig szintén vérszegénységet idézhet elő valamilyen fertőzés, sejtkárosító gyógyszer, anyagcserezavar vagy örökletes sejtmembrán-betegség is.

Sejtkárosító hatása lehet a mesterséges, beültetett szívbillentyű működésének is. A vérszegénység egyik súlyos, életveszélyes formája az úgynevezett aplasztikus vérszegénység.

Ennek kiváltó oka a csontvelő olyan mértékű megbetegedése, melynek során már nem képes megfelelő mennyiségű vörösvértest képzésére. Az ilyen csontvelő-károsodás döntő többségében ismeretlen okok, máskor pedig vírusok, bizonyos gyógyszerek hatására alakul ki.

Vashiányos vérszegénység

Vérszegénységet okoznak még bizonyos vérveszteséggel járó állapotok, amelyek során nem kell nagy mennyiségű vérre gondolni, de az anémiás állapot kialakulásához már elegendő mennyiségről van szó. Ilyenek lehetnek a daganatos súlyos vérszegénység, aranyerek, gyomorfekélyek vérzései vagy nőknél az erős, az átlagosnál hosszabb ideig tartó menstruációs vérzés. A vérszegénység speciális, úgynevezett sarlósejtes formája alakul ki akkor, amikor az oxigén megkötését végző molekula, a hemoglobin mennyisége vagy minősége nem megfelelő.

A vérszegénység tünetei A vérszegénység sokszor nem jár súlyos tünetekkel, ezért általában nehezen lehet észrevenni.

Az elnevezés abból az időszakból származik, amikor a betegség oka még nem volt általánosan ismert és a klasszikus tünetek leírásának időszakában a vérszegénységet vitaminok, máj vagy csukamájolaj etetésével próbálták befolyásolni. Ma már többet tudunk a vérszegénységek lényegéről, így a vészes vérszegénység oka is tisztázódott, kezelésének módja is megoldott. A vészes vérszegénység oka a Bvitamin hiánya.

A tünetek súlyosságát több tényező is befolyásolja, ilyen például a vérszegénységet kiváltó ok, a súlyos vérszegénység életkora vagy a kialakulás gyorsasága. Az egyik leggyakoribb tünet a bőrön jelentkező sápadtság.

A vérszegénység (anaemia) tünetei

Fizikailag jól látható jelek a hajhullás, száraz bőr, törékeny, lapos köröm. Tipikus tünetek még a levertség, fáradékonyság, gyengeség érzése, súlyos vérszegénység teljesítőképesség, ingerlékenység.

Meg kell még említeni a fejfájást, szédülést, szédülés, látási zavarok. Felléphet ezeken kívül étvágytalanság, hasmenés, puffadás, székrekedés is.

Mivel a fentebb említett tünetek szinte kivétel nélkül más betegségeknél is előfordulhatnak, ezért fennállásuk esetén mindenképp orvosi kivizsgálás eredményeként állítható fel csak a vérszegénység diagnózisa.

Vestibularis papillomatosis vagy genitális szemölcsök vérszegénység diagnózisa A vérszegénység — ahogy már korábban is említésre került- nem önálló betegség, hanem egy tünet, ezért a diagnózis felállításakor a kiváltó ok, a háttérben meghúzódó betegség kiderítését kell szem előtt tartani.

Rendszerint egy egyszerű vérvizsgálat elegendő ahhoz, hogy felállítható legyen a diagnózis és a vérszegénység típusa.

Vérszegénység, vasszegénység, anémia - a közbeszédben is gyakran elhangzó kifejezések ezek, de vajon pontosan tudjuk-e mi rejlik mögötte?

Ha a tünetek alapján rejtett vérvesztés lehet következtetni, akkor a vérzés forrását kell megkeresni. Ez a konkrét esettől függően járhat gyomor- és vastagbéltükrözéssel, nőgyógyászati vagy urológiai kivizsgálással. A vérszegénység kezelése Amikor a diagnózis során kiderült a kiváltó ok, a kezelésnek annak megszüntetésére kell irányulnia. Ha vérzésről van szó, akkor miután megkeresték annak forrását, el kell állítani a vérzést.

A vészes vérszegénység előfordulása

Sejtkárosító tényezők — alkohol, gyógyszerek, fertőzések — okozta vérszegénységnél esetén ezeket a tényezőket kell kiiktatni. Ha felszívódási zavar áll fenn, akkor az azt okozó betegséget — ami általában valamilyen bélbetegség — kell kezelni. A vashiányt vaspótló tabletták kúraszerű, hónapon át tartó szedésével tudjuk pótolni.