A paraziták szerepe

Toxoplazmózis és agresszivitás Ma már köztudott, hogy a mikrobák nemcsak kártékonyak lehetnek, de rengeteg hasznos fajuk van, amelyek közül rengeteg szimbionta a humán mikrobiom. A tudomány azonban csak napjainkban vette észre, hogy kórokozó parazitáinknak is megvan a saját mikrobiomjuk, sőt a paraziták mikrobiomja közreműködik megbetegítő képességükben is. Nolwenn M.

A parazita-mikrobiom betegségbefolyásoló szerepe már jelenlegi ismereteink szerint is jelentős, írják az amerikai mikrobiológus társaság lapjában megjelent tanulmányukban Dheilly és munkatársai Parasite Microbiome Project: Systematic Investigation of Microbiome Dynamics within and across Parasite-Host Interactions; mSystemsígy tudjuk, hogy a mikrobiom javíthatja a parazita tápanyagellátását, segítheti a parazitát a gazdaszervezet viselkedésének manipulációjában, fokozhatja a gyulladásos választ, csökkentheti a gazdaszervezet védekező rendszerének működését, illetve segítheti a karcinogenezist.

Dheilly a PMP-ről beszámoló The Atlantic-nek adott nyilatkozatában kifejti : az is elképzelhető, hogy a parazitában élő vírus vagy baktérium nem hasznos a parazita számára, a paraziták szerepe maga is parazita.

Az ilyen bonyolult viszonyok jóval gyakoribbak lehetnek a természetben, mint eddig gondoltuk, és ezek felderítésére lehet alkalmas a parazitológiát a metagenomikus érába juttató PMP.

Így pl. A parazita-mikrobiommal foglalkozó kutatás egyik legújabb eredménye valószínűleg nem a parazita parazitáját találta meg, hanem egy olyan mikrobát — egy vírust —, ami lehetővé teszi, hogy gazdaszervezete — egy gomba — manipulálni tudja a saját gazdaszervezetének — egy gyümölcslégynek — az agyműködését.

A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban Oldalszám: Dr. Merényi László A természetes körülmények között történõ állattartásnak sokféle elnevezése forog közszájon. Ezek mindegyike mögött tulajdonképpen azt kell érteni, hogy az évek során a minél gyorsabb eredmény elérése érdekében a mesterséges környezetbe szorított állatoknak a termelékenységre koncentrálva optimalizált takarmányozása helyett, elsõsorban — és lehetõség szerint — természetes táplálékforrást, — bizonyos korlátokon belül — szabad mozgást, természetes életteret biztosítva igyekszünk állati terméket elõállítani. Az ilyen állattartásból származó egészséges termékek elõállításának lehetõsége egyre többet szerepel a médiákban és folyamatosan egyre több hívet szerez magának.

Maxwell Coyle és munkatársai a bioRxiv-ben megjelent tanulmányukban bemutatják egy olyan gomba működését, ami egy vírus segítségével veszi rá a Fáj-e a nyelv HPV-je a spórái termelésére és szétszórására az ben felfedezett gombáról - Entomophthora muscae — eddig is tudtuk, hogy a gazdaszervezete viselkedését befolyásoló halálos parazita, azonban a viselkedésmódosítás mikéntjéről fogalmunk sem volt Michael Eisenés munkatársai: Entomophthovirus: An insect-derived iflavirus that infects a behavior manipulating fungal pathogen of dipterans.

A vírust átkeresztelték: Entomophthovirus lett a neve. Az Entomophthovirus többi családtagja — inflavirusok — rovarokat fertőz, ezért is jelentős felfedezés egy olyan inflavírus, ami egy rovarokat fertőző gombát fertőz.

Mint a kutatók kifejtik: ez óriási evolúciós ugrás az Entomophthovirus számára, mivel a paraziták szerepe rovarok és a gombák igen különböző élőlények, őseik több mint egy milliárd évvel ezelőtt váltak el egymástól. Egyelőre nem tudjuk, hogyan sikerült a vírusnak meglépni ezt az evolúciós ugrást, ami bizonyos, az az, hogy a gombában szinte mindig kimutatható a vírus.

A többi iflavírus működését ismerve, mondják a rovartanászok, nagy a valószínűsége, hogy egyenesen a vírus a felelős a gomba viselkedés-módosító hatásáért az egyik családtag a mézelő méhek dolgozóinak agyába jutva agresszívvé teszi őket, egy másik iflavírust egy parazita darázs juttat katicabogárba, ami ennek hatására a darázs petéinek harcos őrzőjévé válik.

Az entomológusok szerint számtalan hasonló együttműködést fogunk felfedezni a közeljövőben, mivel a mikrobák a leginnovatívabb élőlények.

Az élősködés Élősködő parazita az olyan élőlény, amely más élőlényeken vagy élőlényekben gazdákon vagy gazdákban él. A paraziták a gazdaszervezetnél rendszerint lényegesen kisebbek, így egyszerre sok parazita is élhet egyetlen gazdán. Természetesen ellenpéldák itt is találhatók: a költésparazita kakukk sokkal nagyobb, mint azok a madarak, amelyek fészkébe tojását rakja, igaz, egy fészekbe csupán egy tojást. A paraziták szaporodása gazdáikénál sokkal nagyobb, ezért állománynövekedésük is sokkal gyorsabb. A parazitákat életmódjuk alapján belső paraziták vagy endoparaziták pl.

Ennek egy érdekes további példája az a friss felfedezésmiszerint az emberre pszichedelikus és antidepresszáns hatással bíró triptaminszármazék pszilocibin, amit eddig csak magasabb rendű gombákban fedeztek fel, valószínűleg közreműködik abban, ahogy egy egysejtű parazita gomba Massospora manipulálja gazdaszervezetét, egy kabóca-fajtát. A megfertőzött kabócák, bár testük harmadát elfogyasztotta a gomba, őrült táncot járva terjesztik a gomba spóráit.

A kutatók az áldozat kabócákban nemcsak pszilocibint tudtak kimutatni, de amfetaminszármazék katinont is ezt korábbi ismereteink szerint a vegyiparon kívül csak egy növény, a khat képes előállítani. A kutatók nyilatkozata szerint elképzelhető, hogy a pszilocibin eredményezi a fura viselkedést, míg a katinon adja azt az energiát, amivel a félig megevett rovarok parazitájuk spóráit terjesztik.

A kutatók hozzáfűzik: egyelőre hatalmas rejtély, hogy a számos ismert parazita gombafajta hogyan váltja ki a viselkedés-módosító hatást, ezért is jelentős ez a felfedezés, mivel elsőként azonosítottak olyan kémiai anyagokat, amelyeknek szerepük lehet a manipulációban Greg Boyce és munkatársai: Discovery of psychoactive plant and mushroom alkaloids in ancient fungal cicada pathogens; bioRxiv.