Botulinum toxin hyperhidrosis

References A szerzők felső testféli axillaris és palmaris hyperhidrosis kezelésével kapcsolatos gyakorlatukat foglalják össze. Ismertetik a kóros izzadékonyság klinikai jellemzőit, előfordulási gyakoriságát és patoanatómiai sajátosságait.

Bemutatják közel 40 éves gyakorlatukban alkalmazott kezelési módszereiket, azok változását a botulinum toxin hyperhidrosis fejlődés és az újabb ismeretek tükrében. Az első időszakban a nyílt axillaris thoracotomiában végzett mellűri deszimpatizációs módszerüket a későbbiekben minimalizált feltárásból minithoracotomia történő sympathectomia váltotta fel, amelyet a sympathectomia végzésére osztályukon több mint egy évtizede alkalmazott VATS-módszer követett.

A sympathectomiás gyakorlatban kezdettől a Smithwick-féle T 2 —T 3 ganglionokat és a köteget eltávolító megoldást alkalmazták. Ismertetik a konzervatív kezelési próbálkozásokat, a lokális excisiós megoldások kritikáját, valamint a plasztikai sebészeti gyakorlatban alkalmazott Clostridium botulinum által termelt Botulinum toxin- Botox- kezeléseket, azok technikai kivitelezését és eredményességét.

Tapasztalataik alapján a legeredményesebb módszernek a felső testféli hyperhidrosis kezelésében a T 2 —T 3 ganglionokat és az érintett szimpatikus köteget magában foglaló reszekció tartható.

Kétoldali érintettség esetén az egy ülésben végzendő bilateralis VATS-műtét ajánlott. A konzervatív lehetőségek közt — egyedi mérlegelés alapján, döntően axillaris érintettség esetén — a Botox-kezelés lehet hatásos.

Jelentősebb, az eredményességet befolyásoló szövődményt vagy kompenzatorikus hyperhidrosist nem észleltek. Telaranta, T.

Telaranta T. Treatment of social phobia by endoscopic thoracic sympathicotomy Eur.