Helminthosporium tritici repentis. Helminthosporium tritici-repentis - Angol-Magyar Szótár

Helminthosporium tritici repentis, Fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis)
Galériák A kórokozóról Magyarországon egyes években az őszi búzán rendkívül súlyos károkat okoz, nagyobb veszteségeket idéz elő, mint az árpában. Fahéjbarna levélfoltosság Pyrenophora tritici-repentis A búza egyre jelentősebb kórokozó faja. Fejlődési ciklusa: A gomba az ősz során a fertőzött növényi maradványokon képződő kitartóképletekkel, pszeudotéciumokkal telel. Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó leveleken és a levélhüvelyen jelenik meg a tipikus, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés ráterjed a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség.

Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó leveleken és a levélhüvelyen jelenik meg a megkínzott szemölcsök, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés ráterjed a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség.

A lisztharmatos penészbevonaton tömegesen képződő konídiumláncok Biológia és járványtan: a gomba obligát ektoparazita, szűk specializációjú, azaz eltérő virulenciájú fiziológiai rasszokat hoz létre.

  • Helmintospóriumos betegség - BASF Mezőgazdasági Megoldások Magyarország
  • A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár
  • Fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis), Helminthosporium tritici repentis

A gomba az őszi vetésű gabonán telel át micéliumos alakban. Gyakorlatilag az ivaros alak áttelelése is bekövetkezik, de ennek járványtani jelentősége kicsi.

Helminthosporium tritici repentis Szeptóriás levélfoltosság — Mycosphaerella graminicola, anamorf: Septoria tritici Pelyvafoltosság — Phaeosphaeria nodorum, anamorf: Stagonospora nodorum Vörös- levél- rozsda — Puccinia recondita f.

A gomba vegetáció alatti járványos elterjedéséért a konídiumok a felelősek. A sűrű állomány, a fogékony fajta, az egyoldalú és túlzott N-ellátás, a levegő nagy relatív páratartalma, a mérsékelten meleg időjárás kedvez a járvány kialakulásának.

Védekezés: az egyik leghatékonyabb védekezési lehetőség a lisztharmat-rezisztens fajták előállítása és termesztése. Járványos években azonban szükség lehet a fungicides állománykezelésre. Erre a célra bőséges választék áll a termelők rendelkezésére pl. E hatóanyagok nagy része védelmet nyújt egyéb levél- és kalászbetegségek ellen is.

helminthosporium tritici repentis

Fontos védekezési lehetőség a korai vetés, a sűrű állományok és egyoldalú N-műtrágyázás kerülése is. Jelentősége: mindkét kórokozó elsősorban a búzán okoz gazdasági károkat, de az árpát is károsítja. A világon mindenütt előfordul. Részletes ismertetésükre a búzánál került sor. Tünetek és diagnózis: a torsgomba a gyökerek pusztulását és a száralap feketedését okozza A szártörő gomba legjellegzetesebb tünete az alsó internódiumokon kifejlődő mandula alakú foltok megjelenése, és e helyen a szár eltörése.

  1. Balanoposthitis vagy condyloma
  2. Helminthosporium tritici repentis Fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis)

A betegség másodlagos tünete a fehérkalászúság, majd a korompenészes kalászok kialakulása. A torsgomba kórokozója az alsó levélhüvelyek alatt fekete, jól kifejezett nyaki résszel ellátott helminthosporium tritici repentis képez Az aszkuszok megnyúltak A szártörő gomba micéliuma az üreges szalmaszár lapos szemölcsök a méhnyakon képződik.

helminthosporium tritici repentis

Fonalas, kissé hajlított, harántfalakkal sok sejtre tagolt füstszínű konídiumok képződnek a fertőzött részeken. Biológia és járványtan: mindkét gombafaj a fertőzött növényi maradványokon telel át, innen indulnak ki a primer fertőzések. Járványos méretű megbetegedés ritkán fordul elő. Védekezés: a megelőző védekezési módok közül fontos a helyes vetésváltás kialakítása, súlyos fertőzések esetén a tarlóégetés, helyes tápanyagarányok és -dózisok alkalmazása. A vegyszeres védekezések egyik lehetősége a szárszilárdító szerek klórmekvátill.

helminthosporium tritici repentis

Jelentősége: a betegség az egész világon ismert. Jelentősége napjainkban kisebb, ennek oka a hatékony vetőmagcsávázás és a rezisztens fajták elterjedése. Tünetek és diagnózis: a betegség tünetei a kalászolás idején a legszembetűnőbbek.

A fertőzött kalászok később jelennek meg, mint az egészségesek, ellentétben a porüszögökkel. Az üszöggel fertőzött kalászokat A teliospórák csírázáskor négysejtű bazidium promicélium képződik, és rajtuk 4 ovális, kissé megnyúlt bazidiospóra alakul ki A: fedettüszög, B:Ustilago hordei üszögspóra és bazidiospórák, C: porüszöggel fertőzött kalászok, D: csírázó U.

Fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis)

A fedett üszög csírafertőző, a mag felületére vagy a talajba jutott üszögspórák a rügyhüvelyt áttörve fertőzik a csírát. A dikariotikus micélium a növényi szövetekben terjed és egészen a kalászolásig a hajtáscsúcs növekedési pontja alatti szövetrészekben lokalizálódik, majd bejut a szemekbe. A betegség járványos méreteket nem okoz, de potenciálisan veszélyes kórokozó. Jelentősége: minden árpatermesztő országban előfordul.

helminthosporium tritici repentis

Napjainkban ugyan kisebb jelentőségű, de a kár a vetőmagcsávázás elmulasztásakor jelentősebb lehet, mint a fedett üszög esetében. Tünetek és diagnózis: a porüszög tünetei a kikalászolás és érés közötti időszakban válnak szembetűnővé.

A kórokozóról

A fertőzött kalászok korábban jelennek meg, mint az egészséges és virágzó kalászok. Az üszögös kalászról szél segítéségével szóródnak szét az üszögspórák, és fertőzik a virágzásban lévő kalászokat.

helminthosporium tritici repentis

Néhány nap alatt az egész helminthosporium tritici repentis szétporlik, csak a kalászorsó marad épen A fertőzött szemek tünetmentesek. A teliospóra csírázásakor promicéliumot fejleszt, viszont elmarad a bazidiospóraképzés A promicélium szomszédos, de ellentétes ivari jellegű sejtjei között megy végbe a szomatogámia, amelynek helminthosporium tritici repentis a fertőző dikariotikus micéliumkezdemény. Biológia és járványtan: az Ustilago nuda tipikus virág- vagy bibefertőző üszöggomba. A széllel terjedő üszögspórák a bibére jutva kicsíráznak.

A dikariotikus micélium behatol a képződő szem belsejébe, ahol nyugvó állapotban a csírapajzsszövetekben marad fenn.

Kórokozók:

Vetés után a gomba együtt fejlődik a hajtáskezdeménnyel és végül behatol a kalászba. A betegség járványos méreteket nem ölt, de potenciálisan veszélyes betegség. Védekezés: fontos szempont a porüszög ellenálló fajták termesztése. Ennél hatékonyabb és biztosabb az árpa-vetőmagtételek szisztemikus gombaölő szerekkel történő csávázása pl. Jelentősége: ezt az üszöggombát csak viszonylag későn tudták egzakt módon elkülöníteni az Ustilago nudától.

Mind a mai napig nem humán papillomavírus-kezelés pontosan kártételét.

A szántóföldi növények betegségei

Potenciálisan veszélyes kórokozónak kell tekinteni. Tünetek és diagnózis: a tünetek nagyon hasonlítanak a valódi porüszög Ustilago nuda tüneteihez A fertőzött kalászok valamivel korábban jelennek meg, mint az egészségesek, amelyek a fertőzés nyomán szétporlanak.

helminthosporium tritici repentis

A pontos diagnózis csak mikroszkópos vizsgálattal állapítható meg. Az Ustilago vavilovi üszögspóratömege sötét csokoládébarna, míg az Ustilago nuda teliospórái inkább olívbarnák.

Helminthosporium tritici-repentis - Angol-Magyar Szótár

Ez a különbség azonban csekély. Biztos elkülönítési lehetőség a teliospórák csírázásmódja alapján történik. Ezek megfelelő körülmények esetén, az élesztőgombákhoz hasonlóan, sarjadzással újabb fertilis sporidiumokat fejlesztenek A teliospórák gömbölyűek, vastag falúak, felületük finoman tüskézett.

Biológia és járványtan: a gomba teliospórákkal telel át a talajban, a mag felületén, ill. Ez a fertőzési mód bizonyos értelemben közel áll a virágfertőzési típushoz. A gomba a fertőzést követően a hajtáscsúcs alatti szövetben lokalizálódik, majd behatolva a kalász szöveteibe, azt teljesen átszövi és teliospórákká esik szét, amit a szél terjeszt.

Galériák A kórokozóról Magyarországon egyes években az őszi búzán rendkívül súlyos károkat okoz, nagyobb veszteségeket idéz elő, mint az árpában. A búza egyre jelentősebb kórokozó faja. Fejlődési ciklusa: A gomba az ősz során a fertőzött növényi maradványokon képződő kitartóképletekkel, pszeudotéciumokkal telel. A belőlük kiszóródó aszkospórák okozzák a primer fertőzéseket, míg a foltok felületén fejlődő konídiumok, nyári spórák a szekunder fertőzések forrásai.

A gomba teliospórái néhány évig képesek a talajban megőrizni életképességüket. Védekezés: hasonló a porüszög elleni védelemhez. Jelentősége: a betegség az egész világon elterjedt. Az árpát fertőző többi rozsdafajnál súlyosabb gazdasági kárt is okozhat.

Korai fertőzéskor jelentős az ezerszemtömeg-csökkenés és a szemzsugorodás. Tünetek és diagnózis: a nyári, ún. A tünetek ritkábban megjelennek a levélhüvelyen, sőt a kalász különböző részein is.

Lehet, hogy érdekel